Erős EU, erős NATO: A program külpolitikai része hangsúlyozza Szlovákia euro-atlanti orientációjának fontosságát, amire sem értékek, sem védelem szempontjából nincs alternatíva. - osszefogas.sk

Erős EU, erős NATO: A program külpolitikai része hangsúlyozza Szlovákia euro-atlanti orientációjának fontosságát, amire sem értékek, sem védelem szempontjából nincs alternatíva.

Fontos kiemelni a szuverén állammal kapcsolatos álláspontot. Mindamellett, hogy EU- és NATO-tagok vagyunk, és azok struktúráiba integrálódtunk, továbbra is szuverén államként működünk. Az integráció versus nemzetállamok vita évek óta terítéken van, és egyre erősödik az utóbbi időben leginkább az EU-s integráció kárára. Emanuel Macron francia államfő az integráció és egy erősebb unió mellett van, déli szomszédunk például azonban az erősebb és függetlenebb, nagyobb hatáskörrel bíró nemzetállamokat szeretné megerősödni látni az unión belül.

A dokumentum alapján a kormány, úgy tűnik inkább az integráció és egy erősebb unió építése mellett teszi le a voksot, habár bizonyos területeken a nemzetállam élvez majd prioritást. A dokumentum kimondja, hogy az olyan izolált globális problémákra, mint a dezinformáció vagy a klímaváltozás, amik egyébként az EU-t megváltoztathatják, nem léteznek nemzetállami válaszok. Ezzel egyetértek, de ne feledkezzünk meg más nemzetközi struktúrákról sem, mint például az ENSZ és annak szervezetei, amelyek szintén foglalkoznak ezzel globális szinten, a dokumentumban azonban kevés említést kaptak.

A dokumentum említi mind a szolidaritást, mind az alapvető emberi jogokat, NATO és EU-tagságunk kapcsán. A szolidaritás elve jelentheti azt, hogy támogassunk esetleg kisegítsünk egy másik tagállamot, legyen az védelmi, koronavírussal kapcsolatos vagy akár migránsok befogadásával kapcsolatos kérdés.Tény, hogy a dokumentum konkrétan elutasítja a migránsok allokációjával kapcsolatos kvótarendszer felállítását, és kiáll amellett, hogy a menedékjog tagállami és nem EU-s kompetencia. Így a migrációval kapcsolatos esetleges szolidaritás elvének alkalmazása komoly feltételekhez lesz kötve, és megmarad olyan kérdésekben, mint a például a közös határvédelem. Ennek alapján szolidaritásunk más területeken sem lesz feltétel nélküli, de ez egy ilyen kis és számos kihívással szemben álló ország esetében valójában teljesen érthető.

Hasonlóan az Összefogás külpolitikai programjához, a kormányprogramban is kiemelt szerepet kap a V4-es, mint regionális együttműködés, aminek Szlovákia továbbra is aktív részese akar maradni. A V4 működésének változtatására azonban nincs javaslat, ami azt jelenti, hogy az együttműködés marad továbbra is informális és képlékeny: erős, ha a tagok éppen egyetértenek, gyenge, amennyiben nem.

Egyértelmű és pozitív, hogy a kormány külpolitikai terveinek középpontjában az EU áll, ami azért nagyon fontos, mert olyan kihívások közepette, mint a koronavírus, a brexit, egy esetleges recesszió, az unió meggyengülhet, belső intézményi struktúrarendszere átalakulhat. Szlovákia kiáll az integráció és az erős EU-s intézmények megmaradása mellett, erről aktívan fog kommunikálni az állampolgárokkal, és az összes releváns minisztériumtól elvárja, hogy EU-s szinten is aktívak legyenek az őket érintő szakmai kérdésekben.

A külföldön élő szlovákok a jövőben olyanszintű támogatásra számíthatnak, mint a Szlovákiában élő kisebbségek – hogy ez miként fog megvalósulni és működni a gyakorlatban, és milyen hatással lehet ránk, még kérdéses. Összességében tehát pozitívan értékeljük, hogy a kormány kitart az erős NATO és az erős EU-mellett, annak ellenére, hogy az utóbbi jelenlegi intézményi struktúrájának fenntartása a koronavírus miatt komoly kihívásokkal áll szemben. A régión belüli bilaterális kapcsolataink továbbra is fontosak, de a V4-es együttműködés a következő években várhatóan gyöngülhet, ha az országok nem találják meg a közös nevezőt.