A hulladékgazdálkodás a falvak és városok számára, eddig is a leghálátlanabb feladatok közé tartozott, mivel rendkívül költségigényes dologról van szó, másrészt ritkán kelt szimpátiát a lakosok részéről.
Az utóbbi években több törvénymódosítás is érvénybe lépett a települések hulladékgazdálkodásával kapcsolatban, egyrészt 2019-től jelentősen megnőtt az állam által megszabott hulladék lerakati díja, amely az adott település hulladékosztályozási arányától függ, másrészt folyamatosan egyre több szabályozás lép érvénybe a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban.
Az idei évben a biológiailag lebomló konyhai hulladék témája a legaktuálisabb, mivel az év elejétől kezdve a falvak és városok számára kötelezővé vált lehetővé tenni a lakosok számára a lebomló konyhai hulladék külön tárolókba való elhelyezését(a települések halasztást is kaptak, elég, ha júniustól eleget tesznek ennek a kötelességüknek). Ugyanez vonatkozik az elhasznált zsírokra és étolajakra is, amely más hulladékkategóriába van besorolva.
A konyhai hulladékkal kapcsolatban az aktuális kormányrendelet alapján az alábbi feltételeket kell teljesítenie a településeknek:
- Min. 8 literes speciális kuka, amely megfelel az előírásoknak a konyhai hulladék gyűjtésére
- 8-120 literes kukáknál márciustól novemberig legalább heti 1x elszállítás, decembertől februárig legalább kéthetente 1x elszállítással
- 240 literes és nagyobb tároló esetében márciustól novemberig legalább heti 2x elszállítás, decembertől februárig legalább heti 1x elszállítással
Amit a kormányrendelet nem szab meg, hogy az adott településnek pontosan mennyi ilyen kukát kell kihelyeznie. Ez a tény ad némi szabadságot az önkormányzatoknak, így a helyi igények szerint igazíthatják, optimalizálhatják a konyhai hulladék gyűjtésének módját. A legtöbb település valószínűleg kihelyez majd a lakosság létszámával arányosan néhány tárolót, ahova a lakosok majd kihordhatják a konyhai hulladékot, az elszállítást pedig az önkormányzat a saját költségvetésén belül oldja. Amennyiben az adott település úgy dönt, hogy a háztartási hulladékhoz hasonlóan, a konyhai hulladékot is heti rendszerességgel, a házak és lakások mellől kívánja elszállítani, akár önerőből, akár külsős cég bevonásával, alaposan a pénztárcája mélyére kell hogy nyúljon, mivel igazán költséges dologról van szó, amelynek anyagi hátterét az állam nem biztosítja. Ez esetben a legtöbb önkormányzatnak jelentősen meg kellene emelnie a szemétdíjat az adott városban vagy településen, ami nagy valószínűséggel nem váltana ki szimpátiát a lakosok körében. Másik kérdés viszont, hogy pl. faluhelyen, ahol a legtöbb háznál még mindig tartanak háziállatot, ott nem is biztos hogy indokolt lenne a konyhai hulladék ily módon való gyűjtése. Ellenben a városokban lévő lakótömbökkel, ahol inkább látnék benne fantáziát.
A begyűjtött konyhai hulladéknak egy előírásoknak megfelelő biogázállomáson kell végeznie, amiből hazánkban egyelőre nincs elég, így némely esetekben ez a fajta hulladék más szomszédos országban (pl. Ausztria) kerül majd feldolgozásra. Végső soron a helyi önkormányzatok hatáskörére van bízva, milyen módon oldják meg az adott törvényi keretek közt rájuk bízott feladatot, ám a puding próbája az evés, az év végére minden bizonnyal a legtöbb településen kialakul a helyi viszonyoknak megfelelő, legoptimálisabb módja a konyhai hulladék begyűjtésére.