A turizmus a koronavírus egyik legnagyobb áldozata. A prognózisok lassú fokozatos nyitást sejtetnek, viszont ami biztos, hogy óriási segítségre lesz szüksége az ágazatnak az újrainduláshoz. Egyelőre erről Szlovákiában sokat nem hallani.
Abban talán mindenki egyetért, hogy végre összehangolt megközelítésre van szükség, hogy előreláthatólag a nyári időszakra biztonságos körülmények között várjuk a pihenésre vágyókat. Ehhez szigorú egészségpolitikai és biztonsági előírásokra van szükség.
Európa a világ első számú turisztikai célpontja, így a turizmus érthetően a vállalkozások összetett gazdasági rendszerének középpontjában áll és a vállalkozások a legtöbb EU tagállamban jelentős mértékben hozzájárulnak a jóléthez és a foglalkoztatáshoz. Ha a számokat nézzük, az EU GDP 10%-át adja a turizmus, kb. 2,4 millió vállalkozás érintett, melyeknek 90%-a KKV, a foglalkoztatottak 12%-a dolgozik az ágazatban, kb. 23 millió közvetlen és közvetett álláshelyről van szó, egyéb érdekesség, hogy a dolgozók 37%-a 35 évnél fiatalabb. Ami az utazási szokásokat illeti, az európaiak 85%-a az EU-n belül utazik nyaralni. Tavaly óta a járvány miatt a belföldi és a külföldi utazások túlnyomó részét felfüggesztették, ezért nyilván az összes idegenforgalmi szereplő bevétele jelentősen csökkent, ami likviditási problémákat okozott számukra. Globálisan az ENSZ Turisztikai Világszervezete a nemzetközi turizmus 60%-os csökkenésével számol, ami 840-1000 milliárd eurós veszteség az ágazatban. Az EU-ban 60-90% közötti csökkenéssel számolnak a foglalások terén a korábbi évekhez viszonyítva, és kb. 6 millió munkahely megszűnése várható. A becslések szerint a szállodák és éttermek, az utazásszervezők és a távolsági vonatközlekedés 85%-os bevételkiesést szenved majd el, míg az üdülési célú hajóutak és a légitársaságok esetében ez elérheti a 90%-ot.
Mi várható az újranyitáskor, mire készüljenek a szolgáltatók?
Az EU iránymutató dokumentumokat terjeszt elő annak biztosítása érdekében, hogy amint az egészségügyi helyzet lehetővé teszi, fokozatosan és összehangolt módon ismét elindítsák az utazási és turisztikai szolgáltatásokat és intézményeket. Ezek a következők:
A turisták és utazók számára:
- határaink biztonságos megnyitása, és a korlátozás nélküli szabad mozgás visszaállítása,
- a különféle árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások helyreállítása unió szerte, a közlekedésben foglalkoztatottak és az utasok egészségének védelme mellett,
- a turisztikai szolgáltatások biztonságos újraindítása,
- digitális technológiák alkalmazása annak érdekében, hogy az emberek elegendő információval rendelkezzenek utazásaik megtervezéséhez,
- a fogyasztók jogainak védelme.
Az idegenforgalmi vállalkozások esetében:
Likviditás biztosítása az idegenforgalmi vállalkozások, különösen a kkv-k számára a következők révén:
- utalványok alkalmazása a készpénz-visszatérítés vonzó és biztonságos alternatívájaként,
- munkahelyek megmentése a SURE program keretében biztosított, összesen 100 milliárd euróig terjedő pénzügyi segítséggel,
- a helyi turisztikai ajánlatok eljuttatása a polgárokhoz, a helyi látnivalók előtérbe helyezése, a belföldi és regionális turizmus előmozdítása, és Európa biztonságos turisztikai úticélként való népszerűsítése,
- pénzügyi támogatás az Európai bankhatóság hitelei, valamint rugalmas állami támogatási szabályok révén.
Szlovákiában egyelőre tűzoltás folyik, jövőbe mutató kezdeményezésről, támogatásokról, országos kampányról egyelőre nem hallani.
A szakértők abban egyetértenek, hogy ez a válság lendületet kell, hogy adjon az uniós turizmus zöld és digitális átalakulásának. Viszont a fenntartható fellendüléshez megfizethető és fenntarthatóbb közlekesére, jöbb összeköttetésekre, a turistaforgalom intelligens kezelésére, sokrétű turisztikai kínálat kialakítására, turisztikai szakemberek fenntarthatósággal kapcsolatos készségeinek fejlesztésére, valamint arra van szükség, hogy több erőfeszítését tegyünk az EU különböző tájainak és kulturális sokszínűségének megismertetése érdekében.
Milyen támogatásokra lenne szükség, és mire érdemes a szolgáltatóknak a jövőben összpontosítaniuk?
Sajnos Szlovákia nem büszkélkedhet túl nagy támogatási csomagokkal, ráadásul a turisztikai szolgáltatások ÁFA-ja Európában csak két országban magasabb a mienknél, ezt mindenképp csökkenteni kellene. Ausztria egy jóval erősebb ország gazdaságilag, de jó példákat lehet tőlük említeni. A Dunakavicsok podcastokat érdemes meghallgatni, ahol rengeteg tippet hallhatunk a nagyvilágból.
Ausztriánál maradva például még 1947-ben hozták létre a háborús válság utáni segítségnyújtás céljából az ún. “turizmus bankot”, hiszen már akkor rájöttek, hogy ennek az ágazatnak speciális igényei vannak, de a már említett adókönnyítés, a bértámogatás, illetve egy külön segélyprogram is a támogatások között szerepel.
A jövő mindenképp a környezettudatos zöld turizmus felé mutat. Ebben is jó példa lehet Ausztria, ahol a légitársaságok számára kidolgoztak egy támogatáscsomagot, de azokat a járatokat törülniük kellett, ami tömegközlekedéssel 3 órán belül elérhetők. A jövőben Ausztria 5 milliárd eurót tervez a vasúti infrastruktúra fejlesztésre költeni. 13 európai várost kötnek össze éjszakai közvetlen járattal, mely komfortosabb üzleti utakat, illetve akár családi kirándulást jelenthet. Egy kabinban utazhatunk a hozzátartozóinkkal, este beszállunk, és reggel kipihenve megérkezünk az uticélunkba. Szlovákiában is óriási figyelmet kellene a jövőben fordítani az infrastruktúra fejlesztésre, mondernizációra és a hiányzó összeköttetések pótlására.
A koronavírusnak köszönhetően a szolgáltatóknak továbbra is fokozottan ügyelniük kell a higiéniai előírások betartására. De hogy lehet a szükségből előnyt kovácsolni? Jöjjön pár jó gyakorlat a közeli országokból.
A Sacher szálloda a korlátozások érvénybe lépése után a szálloda szobáit átalakította mini éttermekké, így tulajdonképpen az 1 étterméből lett 150. Újraélesztették az ún. szeparé kultuszt, különböző csomagokat állítottak össze, különböző időtartammal, így egy család el tudott menni biztonságosan étterembe. Emellett bevezették a drive in rendszert, előre meg lehetett rendelni, vagy helyben leadni a kívánt ételeket, majd beparkoltak a szálloda elé, és megkapták az összekészített finomságokat. Így elkerülték a nagy leépítést. Budapesten az egyik Michelin csillagos étterem a Budapest Eye óriáskeréken kínált csillagfényes vacsorát a kabinokban. Minden átfordulás után szolgálták fel a következő fogást, és így élvezhette kabinonként biztonságban 2 vagy 4 fő a gyönyörű kilátást és az ínycsiklandó ételeket. Ez a kreatív megoldás alapvetően a hírértékében volt nagyon erős, hisz még Amerikában is írtak róla. Akkor, amikor az utazás nem engedélyezett, a közönség falja az ilyen témájú cikkeket, így ha valamelyik szolgáltató lépése nagyot tud szólni a hírekben, az emberek felfigyelnek rá, és a következő úticéljuknál eszükbe fog jutni.
Egy osztrák startup remek kezdeményezése volt egy online közösségi platform létrehozása, ahol 100 eurós összegben lehetett “befektetni” az adott szállodába, viszont a törlesztés kamatokkal együtt majd pár év múlva indul, amikor is élményutalványok formájában kapja vissza a pénzét a vendég. Így a szolgáltatót a nehéz helyzetben tőkéhez juttatják, később egy kibővített vendégkörhöz jut, illetve természetesen a törzsvendégeit is megszólíthatja. Így a patriotizmusukért cserébe élménypillanatokat kapnak a befektetők a jövőben.
Az állami szférának is természetesen nagy szerepe volt és lesz a turizmus újraélesztésében. Újra bécsi példával kezdeném, ahol a polgármester egy ideiglenes újranyitáskor a lakosok számára 50 eurós étteremutalványt osztott szét, mely 30 millió eurós pótlólagos forgalmat generált a gazdaságban és nyilván optimizmust hozott az emberek közé, hamarabb kimozdultak. Lengyelországban az állam 110 euró értékben állított ki belföldi turisztikai utalványokat a családosok számára, ami szintén egy jó forgalomösztönzőként szolgált, míg Csehországban fürdőutalványokkal próbálták meg ugyanezt.
Az elmúlt év nagy vesztese a turizmuson belül is a rendezvényszervezők, az ő bizalmukat szeretné Ausztria visszaépíteni azzal a támogatással, mely ösztönzi a szolgáltatókat, kezdjék el szervezni a nyári és őszi rendezvényeket, és ha a korlátozások miatt végül nem valósulnának meg, a nem visszatéríthető költségeket az állam magára vállalja. Jól érzékelik, az újraindulásnál repülőrajtra lesz szükség, az fog nyerni, aki csőre töltve és felfegyverkezve áll majd a startnál.
Hogy mibe érdemes fektetni?
Az államoknak is nagy energiákat kellene fektetniük a digitális technológiák bevezetésének támogatásába, ami a turisztikai szolgáltatókat illeti. A jövőben az utazó a választásánál előnybe fogja helyezni azokat a helyeket, ahol minél kevesebb kontaktussal tudja az adott szolgáltatásokat igénybe venni. Az érintésmentes fizetésnek alapnak kell lennie, de az online check in – check out, a virtuális kulcsok, melyek okostelefonra letölthetők nagy pluszt fognak jelenteni. Viszont ezek a rendszerek nem kis befektetéssel járnak, így szükséges lenne az állami ösztönzés. Másik bizalomépítő lépés lehet, hogy az utazó megválaszthatja a szobája számára, hogy kér-e teljes takarítást, szeretné, ha a személyzet több időt töltene a szobájában, vagy csak esetleg plusz fertőtlenítőket kér, vagy törölközőt. Már több helyen kidolgoztak különféle higiéniai védjegyrendszert, amelynek köszönhetően a vendég tudja, hogy ha a pecséttel ellátott helyre utazik, maximálisan ellenőrzött szállást tudhat magáénak. Ezt érdemes lenne akár V4 szinten kezelni, ahogy a restarthoz szükséges célzott marketingkampányokat is, természetesen emellett a belföldi kampányokat sem lehet elhanyagolni. Marketing szempontból bizonyos, hogy az ún. storytelling, a történetmesélés szerepe nagyon fontos lesz.
A fokozatos nyitáshoz mindenképp európai szintű együttműködésre lenne szükség.
Nem egész országhatárokat kellene lezárni, hanem az esetleges gócpontokat korlátozni a beutazás szempontjából.
Az Európai Bizottság nemrég jóváhagyta a szakértők által is javasolt digitális zöldigazolványt, mely tartalmazza, hogy az utazni vágyó kapott-e oltást, felgyógyult-e a Covidból, vagy rendelkezik negatív teszteredménnyel, mindezt pedig a mobil eszközünkön tárolhatjuk. Ami nem szerencsés, hogy csak június közepére várható. Ausztriában viszont például egy hasonló rendszeren működő igazolványt terveznek, mely a belföldi turizmust és a kultúrát segítené, hiszen ennek segítségével zöld kártyával rendelkezők számára elérhetővé válhatnak ezek a szolgáltatások. A biztonságos vendéglátás kampányhoz nagyban fog kapcsolódni, hogy a lakosság és a turizmusban dolgozók hány százaléka kapják meg az oltást.
Már egy ideje halljuk, hogy a fenntartható turizmusé a jövő, a COVID megmutatta, hogy ez hatványozottan igaz. Viszont ehhez szakértelemmel rendelkező tanácsadókra van szükség, akiket a szolgáltató, főleg az elmúlt egy év után nehezen tud megfizetni. Ezért lenne szükség a nyitáshoz nagyfokú együttműködésre, közös kampányokra régiós, országos és nemzetközi szinten is, egyéb támogatásokra, és ebben az államnak szerepet kell vállalnia.